Szombat este egy étterembe mentünk dumaszínházba. A műsor előtt másfél óra svédasztalos igen magas színvonalú vacsora volt a program, martinit iszogattam, és csak csacsogtunk M. és én. Igaz, hogy mind a házasságunk, mind maga a kapcsolatunk igencsak gyerekcipőben jár még, mégis annyira biztos vagyok benne! Hogy mellette van a helyem, és sokszor rácsodálkozom, hogy én tényleg ŐT kaptam!Jó nekem, és szerencsés Lilka ezzel az apával!
A dumaszínházban két, a televízióból ismert előadó volt, Kiss Ádám és Kovács András Péter, az előbbiben nagyot csalódtam, a műsor 80%-a a fél évvel ezelőtt ugyanitt leadott duma volt, már elsőre is határeset a humort illetően. A második fantasztikus volt, igazán közéleti aktualitásokkal tűzdelve, és igazi jó poénokkal. Kellemes volt.
A kimenő hamar véget ért, a vasárnap is elröppent, és mi megint itt vagyunk a hétköznapok rohanó rengetegében, vacak idő okán szobafogságban, nátha okán magunkban. Nem olyan nagy katasztrófa ez, remekül mulatunk én és a kistörpe, és rengeteget szórakozom a bolondozásain, sokat bohóckodik és sokat nevetünk.
Egy kis bepillantást adok a mókáinkba:
Újra szereti a szobahintáját |
Legújabb poén a "majompofa" |
Néha csak úgy rohangál a szobában, és kacarászik.Imádom! |
...és olvasunk, olvasunk, olvasunk... |