Elmaradásaim

Október 29.


Volt Lilla szülinapi party-ja.
Ott voltak a dédnagyszülei, összes nagyszülei, egyszem nagybátyja és egyik dédnagynénje (az én unokahúgom valami ilyesmi), és mi. Nagyon jólsikerült buli volt. A torta, saját készítésű túrótorta telitalálat volt a leányzónál, az ajándékokat élvezettel nyitogatta ki, és fedezte fel. 
Amikor pedig realizálta, hogy minden Róla szól, az összes vendég figyelme csak rá korlátozódik, teljesen uralva a helyzetet tette-vette magát. Azaz tudatában hatalmának hol egyik hol másik rokonát részesítette a megtiszteltetésben, hogy játszott vele, vagy éppen elfogadott nagykegyesen egy-két falat süteményt. Nagyon zabálnivaló volt!!!
Képekben:

A legnagyobb sikert az ajándékdoboz aratta

Nesztával

Komolyka

November 6.

Voltunk kirándulni a családdal Nagyamaros felett Hegyes-tető volt a cél. 8 km-es túra volt, nem nagy dolog, alapvetően, Lillával azonban kihívás. Bár kézről kézre járt, valóságos közelharcot vívtak különböző rokonok, hogy ki cipelhesse a hercegkisasszonyt, ez ment a kilátóig, könnyű dolgom volt, de lefelé a hátamra kötöztük a mei-tai hordozónkkal, és el is aludt. Jó kis edzés volt így leereszkedni a meredek hegyoldalon, de megérte.

A legkáprázatosabb színei az ősznek vannak, és kifogtunk egy csodálatos hétvégét, ragyogó napsütést, kellemes időt. 

Így aludt :D

Tünemény

Ha felfelé néztem...

...és ha lefelé.

November 13.

A kiránduláson felbuzdulva következő hétvégén ellátogattunk a Budakeszi vadasparkba. Rengetegen voltak. Hatalmas élmény volt. Lilla beállt arra, hogy az összes élőlényt, legyen az kutya-macska-madár-bogár-akármi "vuvuvu" megnevezéssel illeti. Így jártak a medvék, őzikék, bivalyok és egyéb vadak akikkel találkoztunk. Nagyon tetszett a kiruccanás Törpinek. Utána egy helyi pizzériában ettünk, M. járt rosszabbul, mert míg az én tésztámat utálta, a rántott hal és párolt zöldség amit Ő rendelt annyira elnyerte Lilka tetszését, hogy egész elképesztő mennyiséget elfogyasztott belőle. Evés után levezetésképpen meglátogattunk pótnagyiját, Alízt Pátyon. Jó kis nap volt:)

ez a legeslegkedvencebbem:)

minimanó

November 15.

Ráckeve.

Oda kirándultunk csak úgy, Anyukámmal és egy kedves ismerősünkkel, aki két édes fiúcska anyukája. A kisebbik fiú 6 hetes, és örökösen éhes, ennek okán ahogy megérkeztünk az első szembejövő kávéházba beültünk, hogy Móni kényelmesen megetethesse a kis haspókot. Nagyon érdekes helyre tértünk be, számomra először nem kifejezetten volt bizalomgerjesztő, inkább középszerű, vagy vacak. Apró kávézó, mindössze 4 kis pöttöm asztalkával és egy hobbitforma emberrel a pult mögött. Róla hamarosan kiderült, hogy Angliából keveredett ide, valamint az is, hogy igen kellemes és szórakoztató beszélgető partner. A kávézó pedig a helyi diákok kedvenc helye, ahol suli után ingyen angol nyelvleckéket kapnak, cserébe ingyen magyar nyelvgyakorlási lehetőségért. 

Később bebarangoltuk a Duna partot és egynéhány kedves kis utcácskát, és sötétedésre odaértünk a kastélyhoz, amiből így nem olyan sokat láttunk. Móniék beugrottak hozzánk, ahol Lilla olyan kedvesen közeledett a kisbabához, hogy teljesen elolvadtam, ölelgette, ringatta, szóval édes volt.

fiú-lány-cukiság