Olyan jó,

hogy bár reggel azzal ébredt, hogy "Ma kapok tortát", és egész nap erre várt és az ebédet alig tudtuk belediktálni, mégis mikor a tortázás előtt átadtuk a névnapi könyvajándékokat, Anna, Peti és Gergőt, valamint egy Boribont, teljesen jelentőségét vesztette minden más, amíg el nem olvastuk legalább az egyik mesét, és a csokitortacsodát két falat után otthagyta a tányérján és jobb híján magának olvasgatott, míg mi megettük a süteményt.