Lilla teljesen cumifüggő lett. Szerencsére ahhoz időben észrevettem a függés alakulását, hogy a nappali, játék és minden más tevékenység közbeni cumizást ne engedjem, de az alvás igen sarkalatos pont lett. Ha már olyan fáradt, hogy szinte a végkimerülés szintjén van, akkor sem tud elaludni nélküle, viszont ahogy a szájában érzi, úgy ahogy van összecsuklik, és pillanatokon belül képes a legmélyebb álomba zuhanni. Hihetetlenül édes, muszáj ilyenkor nevetni rajta!
Van amikor megébred, főként ha már álmában kiesett a szájából a cumi (vagy anyu "kilopta"), ilyenkor képes csukott szemmel kitapogatni, és betenni a szájába, hogy azonnal visszaájulhasson az alvásba.
Ezt a mozdulatsort pedig olyannyira begyakorolta, hogy teljesen reflexszerűvé vált. Így lehet, hogy ma amikor a délutáni szunyókálásból felriadt, a szemén ki sem kukucskálva automatikusan odakapott az arca elé, megmarkolta, és berakta a szájába. Talán nem gonoszság, hogy majdnem hangosan hahotázva kellett nevetnem az arcocskáján, ahogy kiült rá a felismerés, hogy a cumi nincs a helyén, Ő pedig a levegőt markolta és tette a szájába. Természetesen a felismerést hamarosan sírás követte, és természetesen megkapta a kis alvókellékét, és a rövid kis közjáték után gyönyörűen elaludt, és pihenten-mosolygósan ébredt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése